Ha magadra ismersz, az csak a véletlen műve...
#life

Pongrácz bácsira emlékezem

Két órákat ültem a rendelőben, ó de bosszantó volt az akkor.

De ma már tudom, hogy azért, mert ő volt a legjobb.

Gombóccal a torkomban nyitom meg a friss cikket, s olvasom a szörnyű hírt.

Mi történt? Hogy lehet ez? Nem, ez nem lehet.

Épp másnap akartam menni hozzá, de miért nem mentem hamarabb…

„Na gyere Lilikém!” Hívott be mély, karcos, elképesztő nyugodt hangjával a rendelőbe.

Mindegy hány éves voltam, megsimogatott hatalmas tenyerével, amelyből mindig melegség áradt.

Csak úgy, mint hangjából:

„Iskolaundor? Azok a karikák Lili… meddig buliztál?” Viccelődött folyton és én mindig elmosolyodtam.

És akkor megdicsért és én már jobban is éreztem magam.

„…mert a jó szóval is lehet gyógyítani”

Mert leginkább csak azzal lehet.

Annyira precíz, nyugtató és IGAZ ember volt.

Oly kevés ez már, főleg az ő szakmájában…

Tudom, hogy ezt már nem olvassa el, de remélem, érzi mennyien szerették.

Mert ő nem csak egy alapító meg nem csak egy orvos.

Ő egy város doki bácsija volt.

Maga a tisztesség és az alázat.

Maga a nyugalom és profizmus.

Ő egy ikon. Még mindig az!

Mindenki bagoly bácsija.

Mindenki nagypapája.

Maga a szeretet és a béke.

 

Nyugodjon békében Doktor bácsi!

Join the discussion

  1. Tánczos Erzsébet

    Dr. Pongrácz József gyermekorvosi tevékenysége áldásos időszak volt. Sajnos most már fizikailag múlt idő, de az emlékekben örökre kedves emlék marad. Hogy mennyire belopta magát a gyermekek szívébe, akkor értettem meg, amikor a 6 éves gyermekem egyedül ment el hozzá a közeli, Nyíri úti Rendelőbe, a kullancs elleni védőoltásért. Más orvosok általi vizsgálattól félt, sírt. Költöztünk mi is, költözött Ő is, de végig megmaradt Házi gyermekorvosunknak, a négy gyermekem felnőtté válásáig. Köszönjük DOKTOR ÚR.

    Tiszteletem jeléül készítettem emlékoldalt a Gyertyaláng.hu oldalon.

    http://gyertyalang.hu/gyertyagyujtas/erteeg.php?erteeg=116802&t=1483534922

Comments are now closed.